© A kép a Néprajzi Múzeum tulajdonaKéphasználat
Kéregfestmény
Leltári szám: NM 67.77.1
Használat ideje
1951 - 2000
Használat helye
Ausztrália (Ausztrália és Óceánia)
Gyűjtés ideje
1967
Gyűjtés helye
Északi terület (Ausztrália -> Ausztrália és Óceánia)

Leírás
Téglalap alakú fakéreg, egyik oldalán színe vöröses, a másik oldalán három sávban elhelyezett motívumokkal díszítve. Az első sáv díszítése: fehér, barna, vörös és fekete csúcsos oválisokból és vonalkázásból áll; a második sávban kígyó látható, fekete színűre festve és sárgás-barna-vöröses fehér és fekete rácsvonalkázással körülvéve; a harmadik sávban középen: kígyó/?/ foglal helyet, feje ill. farka alatt 3-3 db csúcsos oválissal és fehér, vörös, fekete, sárgás-barna rácsos vonalkázással. A kígyó színe barna, az oválisok belseje fekete és fehér színű. 'A megtisztított, négyszögletűre vágott eukaliptuszkéregre fehér, fekete és agyagszínű mintákat festettek. A festmény hosszában háromfelé van osztva egy-egy függőleges csikkal. A középső sávban egy megnyújtott testű fekete goanna gyík látható. A baloldali sávban egy harmad akkora agyagszínű gyik van, alatta és fölötte vízszintes lencse alakú, váltakozó fehér és fekete minták agyagszínű keretben. A jobb oldalon ugyanilyen alakú, vörös, fekete, fehér minták váltakoznak. A minták közötti tér fehér, vörös, agyagszínű keresztező vonalkázással van kitöltve. Az eukaliptuszfák (Eucalyptus tetradonta) kérge könnyen lehántható a monszun év- szakban, mikor a fanedvek fölfelé kezdenek áramlani. A kéregdarabokat tüz fölött füstölik, majd a durva külső kérget eltávolítják, és a belső felületet egészen simára dörzsölik, hogy alkalmas legyen a festésre. A kéregdarabokat azután nehezékekkel nyomják le teljesen laposra. A kéregfestó palettáján négy alapszin található meg: piros és sárga - különböző fényű okker formájában, agyagból vagy kaolinból nyert fehér és általában szénből előállított fekete. Ezeket a természetes anyagokat eltérő mennyiségű természetes kötőanyagokkal keverték össze, például tojássárgájával, orchidea levével vagy viasszal, bár ezek nagy részét mára szintetikus enyvek váltották fel. Az ecsetet pálmalevélből, tollból és megrágott végű ágakból készitették. Az Arnhem- földi kéregfestményekre jellemző egészen finom vonalakat olyan vékony ecsettel alakít- ják ki, mely rövid bot végére erősített néhány szál hajból áll. Az ecsetet többször végighúzzák a kéreg felületén, így keletkeznek azok a finom vonalak, melyek az erre a művészetre annyira jellemző vonalas és keresztvonalas mintát idézik elő. A kéregfestmények általános jellemzői közé tartoznak a klánokra és területükre utaló vonalas minták és a totemlényeket ábrázoló nem figuratív vagy konvencionális jelek. Olyan látvány létrehozására használják őket, mely a természetfölötti erők jelenlétét testesíti meg. In.:Wilhelm. G. Időképek 398
Technika
Méretek
Szélesség x Hosszúság: 30.7 x 56.8 cm

A műtárgyak leíró adatai a múzeum aktuális tudását tükrözik. A kutatási eredmények miatt ezek az adatok változhatnak. Amennyiben további információval rendelkezel vagy észrevételed van a tárgy adataival kapcsolatban, kérjük, jelezd itt: